Minden az oltásról
Utolsó frissítés 17.02.2022
Együtt sikerülni fog!
Biztonság és hatékonyság
Az oltás fő okai
Vakcinák
Információk a vakcinákról
Oltási folyamat
Gyakorlati tudnivalók
Mítoszok és álhírek
A leghíresebb mítoszok és valótlanságok az oltással kapcsolatban
Az első vakcina megjelenésével az emberek körében az oltásról szóló első mítoszok is terjedni kezdtek. A 18. század végén Edward Jenner brit sebész forradalmi megoldással állt elő az emberiséget évszázadok óta pusztító betegség megállítására - a himlő elleni védőoltás. A félelem és a tudatlanság miatt az emberiség a mítoszok formájában adót fizetett, amelyek az oltás látható hatása ellenére is terjedtek. Mivel az oltó anyag a himlőből volt kinyerve, az emberek attól féltek, hogy szarvuk vagy borjakra hasonlító kinövekedéseik lesznek.
Az oltások fejlett kutatása és fejlesztése ellenére is, még ma is találkozunk oltási álhírekkel, és a mítoszok terjedése az Internetnek köszönhetően lendületet vesz. Érthetetlen okokból a közvélemény sok esetben abban fog hinni, hogy a "garantált szakértők" megalapozatlan állításokat tesznek, amelyeket aztán a valódi tudományos szakértők csak fáradságos bizonyítékokkal, nagyszabású tanulmányok révén képesek csak eloszlatni.
Annak ellenére, hogy a mítoszok mindegyikét eddig szakmailag cáfolták tudományos tanulmányok, ez nem akadályozza meg az embereket abban, hogy továbbra is olyan valótlanságokat terjesszenek, amelyek másokat is potenciálisan veszélyeztethetnek.
Dr. Alexandra Bražinová a Károly Egyetem Orvostudományi Karának Epidemiológiai Intézetéből azt ajánlja: "Fontos ellenőrizni a tényeket és bízni a szakértőkben."
A tipikus oltási mítoszok vagy manipulációk olyan problémákról vagy akár halálesetekről számolnak be, amelyek bizonyos esetekben valóban bekövetkeztek az oltás után. Két dolgot kell szem előtt tartani ebben a tekintetben:
- Az, hogy valami történt az oltás után, még nem jelenti azt, hogy összefüggés lenne az oltással. Világszerte nagyon sok ember oltása esetében természetes, hogy a vakcinázást követő napokban halálesetek is bekövetkeznek. Az Európai Unióban a mellékhatásokról szóló jelentéseket vizsgálják, és meghatározzák az oltással való esetleges kapcsolatot.
Ezért kell megkülönböztetni azokat a jelentéseket, amelyek szerint valami történt az oltás után, és az oltás megerősített mellékhatásaira vonatkozó információkat, amelyekről kiderült, hogy összefüggenek az oltással.
- Valódi esetek vannak súlyos vakcinázási mellékhatásokkal. Az ilyen jelentéseknek figyelembe kell venniük a statisztikákat, és össze kell hasonlítaniuk az oltás általános előnyeit a mellékhatások teljes számával. Világszerte emberek millióinak oltásával szerzett tapasztalatok igazolják a klinikai vizsgálatok eredményeit: az oltás biztonságos és súlyos mellékhatások léteznek, de ezek rendkívüli ritkák.
Andrew Wakefield brit orvos hírhedt tanulmánya, amely azt állította, hogy összefüggés van a kanyaró elleni oltás és a gyermekek autizmusa között, a vakcinázás talán legelterjedtebb mítoszává vált. Miután a kutatás hamisnak bizonyult, Dr. Wakefield oklevelét visszavonták, és a tanulmányt közzétevő folyóirat visszavonta a cikket. Ezt követően kiderült, hogy a tanulmányt olyan ügyvédek szponzorálták, akik az oltás után érintett gyermekeket kívánják képviselni.
Ez az eset azt is bebizonyította, mennyire veszélyes lehet a dezinformáció vagy megalapozatlan állítások terjedése. Dr. Wakefield tanulmányának hamis adatai olyan mértékben rontották a szülők bizalmát az egész világon, hogy sokan abbahagyták gyermekeik oltását a kanyaró ellen, ami az elkövetkező években számos jelentős kanyarójárványt okozott - ezt a betegséget az emberiség már évtizedek óta ellenőrizte.
Dr. Alexandra Bražinová a Károly Egyetem Orvostudományi Karának Epidemiológiai Intézetéből azt ajánlja: "Fontos ellenőrizni a tényeket és bízni a szakértőkben."
7NEWS Brisbane TV ezt követően leadta a teljes videót azzal együtt, amely megelőzte a szerkesztett videó felvételét.
Az orvos először nagyon gyorsan beoltotta a politikust, és a fotósoknak nem volt idejük fényképet készíteni. Ezért arra kérték az orvost, hogy jelezze újra az oltást. Másodszor az orvos tulajdonképpen kupakkal ellátott tűt használt, mert másodszor már nem akarta a politikust beoltani. Előtte, az eredeti videóban a tű jól látható volt (27. másodperc).
“That was so quick!” Premier @AnnastaciaMP was filmed getting her flu shot yesterday before being asked by a photographer to re-enact the moment for more pictures. https://t.co/VZ3A1cGXPF #7NEWS pic.twitter.com/7wsy2OAw63
— 7NEWS Brisbane (@7NewsBrisbane) April 29, 2020
Az interneten számos álhír található, névtelen és megalapozatlan jelentések az oltások mellékhatásairól, amelyek sok esetben teljesen alaptalanok.
Ilyen jelentés jelent meg például az FB "Events in Humenne" oldalán, ahol rámutattak az állítólagos anafilaxiás sokkra, amelynek az oltás után kellett volna megtörténnie. A humennei kórház ezt követően cáfolta ezt a jelentést, és arról tájékoztatott, hogy az oltást komplikációk nélkül hajtották végre.
Az ilyen oltási álhírek gyakoriak, ez a legegyszerűbb módja az oltás akadályozásának, és javasoljuk a hiteles hírforrások figyelemmel kísérését.
Számos országban, így Norvégiában is, az idősebb emberek a COVID-19 oltás korai szakaszában vannak, mivel nagyobb a súlyos COVID-19 betegség és a halál kockázata. Norvégiában jelenleg az idősebbeket és a szociális ellátásban részesülők oltása zajlik, akik közül sokan idősek és számos krónikus betegségben szenvednek.
A COVID - 19 betegség megelőzését szolgáló oltás és a halál közötti kapcsolatot nem sikerült megállapítani. Norvégiában a szociális és tartós gondozási intézményekben hetente átlagosan 400 ember hal meg. Az Európai Unióban naponta körülbelül 12 000 ember hal meg különböző okok miatt, akiknek 83% -a 65 évnél idősebb. A COVID-19 elleni oltás nem csökkenti az egyéb okokból eredő elhalálozást. Az oltás után is fognak halálesetek bekövetkezni, amelyek némelyike nem sokkal az oltás után következhet be. Ez azonban nem azt jelenti, hogy automatikusan összefüggés van az oltás és az elhalálozás között.
A norvég hatóságok gondosan kivizsgálják a bejelentett haláleseteket. Nem kizárt, hogy az oltás utáni kisebb mellékhatások (például láz vagy hányinger) hozzájárulhattak az egészségi állapot romlásához több súlyos betegségben szenvedő idős betegnél. A norvég hatóságok már módosították az oltási ütemtervet, hogy még nagyobb hangsúlyt fektessenek a betegek egyéni egészségi állapotára.
Norvégia is része az európai farmakovigilanciai rendszernek, és a bejelentett elhalálozások gyanúit uniós szinten is kiértékelik. Minden feltételezett mellékhatást rendszeresen értékelnek, és ha szükséges, operatív lépéseket tesznek a betegek biztonsága érdekében.
Az egyik legnépszerűbb álhír COVID-19 elleni vakcinákról, amely többször is ismételten terjedt az interneten.
A Pfizer / BioNTech és a Moderna mRNS vakcinái ribonukleinsav mRNS-t tartalmaznak, amely szerint fehérjék szintetizálódnak a sejtekben. Ez a folyamat azonban egy külön sejttérben (citoplazmában) zajlik, nem pedig a sejtmagban, amelyben az emberi DNS van.
A szabad mRNS semmilyen módon nem befolyásolhatja az emberi DNS-t, az emberi testben nincsenek olyan enzimek, amelyek lehetővé tennék az RNS átírását és beépítését a DNS-be. Az mRNS az információ átadása után gyorsan lebomlik.
Az elmúlt hónapokban több tucat-száz téves információt és álhírt terjesztettek az interneten, megkérdőjelezve vagy lebecsülve a Covid-19 betegséget.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a modern történelem során a koronavírus és a Covid-19 betegség jelenti a legnagyobb terhet az egészségügyi rendszerünkre. Az orvosok legnagyobb erőfeszítései ellenére is ezrek halálához vezetett Szlovákiában és milliók halálához vezetett világszerte. A Covid-19 miatti elhalálozás lényegesen magasabb, mint az influenza esetében. Ennek a vírusnak az egészségügyi rendszert elárasztó potenciálja is sokkal nagyobb.
A gyógyuló emberek jelentős része tartósan szenved tartós tünetektől. A Covid-19 egy veszélyes betegség, amely a legrosszabbul érinti az időseket és a társult betegségben szenvedőket, de gyakran fiatal és egészséges emberek is kórházba kerülnek. Ne becsülje le.
1. MEGOSZTÁS ELŐTT KÉTSZER IS OLVASSA EL
Talált egy cikket az interneten a COVID-19-ről vagy az oltásról? Tényleg elolvasta az elejétől a végéig? Szánjon rá időt, ne rohanjon,
fontolja meg, hogy ez valóban hiteles információ, érdemes-e terjesztésre.
2. HÁROM DOLOGRÓL GONDOLKODJON EL: FORRÁS, FORRÁS ÉS FORRÁS
Ki a szerző, ismeri? Nem hamis fiók ez? Honnan meríti az információt, kire
utal? Ne ragadjon le az olcsó álhír szerzőkön és a "garantált szakértőkön" az interneten.
3. A GOOGLE A BARÁTJA LEHET
Sokkoló információ, tele érzelmekkel, amelyekről eddig még sehol sem hallott? Ne féljen használni a keresőt, és gondolkozzon el azon, miért nem írnak erről máshol. Talán azért, mert ez egy kitaláció?
Több forrás, több józanész.
4. NEM MINDENKI, AKINEK VAN FACEBOOK FIÓKJA ÚJSÁGÍRÓ
"Az interneten láttam" nem jó válasz. "A kolléga ismerősének unokatestvére" nem
jó információforrás. A komoly újságírók jobb forrás, mint egy névtelen FB csoport.
5. AZ INFORMÁCIÓ TERJESZTÉSE NAGYON KOMOLY DOLOG
Az álhír terjesztése szégyen és veszélyes dolog, mert potenciálisan veszélyeztethet másokat.
Erre emlékszik a Büntető Törvénykönyv is, amely tartalmaz egy paragrafust a pánikkeltésről.
6. BESZÉLJEN AZ ISMERŐSEIVEL AZ INTERNETRŐL
A közösségi hálózatok még mindig új dolog, és együtt kell megtanulnunk tájékozódni
rajtuk. Legyen türelmünk, empátiánk és akaratunk, hogy segítsünk legjobban tájékozottak lenni.